Az ország első számú vasúti fővonala. A legfontosabb és legforgalmasabb. Kapocs a nyugati országokhoz, Európa vasúti közlekedéséhez. Belföldi forgalma is jelentős: Győr és Tatabánya megyeszékhelyekről jelent közvetlen összeköttetést a fővároshoz, amely jelentős elővárosi forgalmat is lebonyolít a főváros részére. Az utóbbi hónapokban azonban akkora hanyatlással találkozhattak a vonalon utazók, amelyet korábban valószínűleg álmukban sem gondoltak volna. Pedig lehetne vasúton közlekedni másképpen is. 

A győri fővonal üde kivétel volt

Persze soha senkinek sem voltak illúziói a MÁV-ról, hiszen aki vonatozott már életében, biztos vannak sztorijai, rémtörténetei. Megszoktuk, hogy a vonatok késnek, piszkosak, ritkán járnak, régiek és lassúak. A győri fővonal azonban egy üde kivétel volt, amely sokban különbözött az ország vasútvonalaitól: a menetrend sűrű: személyvonatok, intercity-k, nemzetközi vonatok biztosították az eljutást a fővárosig. Még a személyvonatok is modernek: alacsony padlósak, halkak, kerékpártárolási lehetőséggel, tiszta mosdóval, áramvételi lehetőségekkel. Sőt a vonalon akár 160 km/h sebességet is elértek a vonatok egyértelmű időbeli konkurenciát állítva az autós közlekedésnek – a kényelemről nem is beszélve. Még egy kicsit talán az is emelt népszerűségén, hogy a párhuzamosan futó M1-es autópálya is évek óta túlterheltséggel szenved, balesetek, terelések esetén óriási dugók alakulnak ki. Az vasútállomások ráadásul a legtöbb településen elérhető helyen is vannak, több helyen P+R parkolóban lehet hagyni az autónkat is. Egy „csöppnyi Nyugat” mondhatnánk, az ország kirakatvonala.

Derült égből villámcsapás vagy az elmúlt évek számlája?

Ebbe rondított bele a szinte egyik napról a másikra elrendelt pályafelújítás és a mentrend felborítása a pótlás miatt. Ugye amit nem tartanak folyamatosan karban, az előbb-utóbb hirtelen leromlik. Ezt nem részletezném, hiszen újságok, hírportálok megírták ennek a krónikáját. A hírek középpontjába került a MÁV vergődése, amin lehet csámcsogni, csak senkinek sem lesz jó hosszú távon. Több közlekedési szakértő mond okos megoldásokat, amelyeket érdemes megszívlelni. Mivel én is utazom rendszeresen vasúton és ráadásul szeretek is vonatozni, ezért szeretnék néhány jövőbe vezető gondolatot megosztani veletek a kialakult helyzettel, a vasút jövőjével kapcsolatban:

• Szuper lenne, ha minél több ember használná a vasutat munkába, ingázásra. Ehhez olyan menetrend is kellene, amely kiszámítható is lenne. Az 1-es fővonal menetrendje jelenleg például egyre inkább csak papíron létezik, nem kalkulálják bele a korlátozások miatti csúszást. A Győr, Tatabánya felől érkezőknek naponta egyáltalán nem mindegy mikor érkeznek be a munkahelyükre.
• A vasutat akkor fogják használni sokan, ha az valódi alternatíva a közúttal szemben: véleményem szerint ahol komolyan akarunk vasúti közlekedést ott 120 km/h sebességet kellene tudnia a villamosított pályának. Ez már versenyezni tud az autózással szemben – az ökológiai lábnyomról nem is beszélve.
• Ha a fenti feltételek megvannak akkor már csak esetleg az autós parkolást lehetne P+R-ekkel segíteni az állomások környékén. Leginkább ezzel a nagyobb városoknál van gond, ahol a drága parkolási díj elriasztja az embereket, hogy egyáltalán eljussanak a vonatig. Alternatíva lehet még a helyközi buszközlekedés igazítása a járatokhoz, vagy csak egyszerűbben egy bizonyos időintervallumként követnék egymást a „vidéki járatok”. A Voláncsoport és a MÁV menetrendjének összehangolása még várat magára. De pl. lehetne zárt kerékpártárolókat is biztosítani az állomásokon, ahogy a hollandok teszik. Egyébként a közeli településekről történő buszos ráhordás az állomásokra sem elvetendő ötlet.
• Vágányfelújítás ide vagy oda felettébb bosszantó, hogy az ország legelső vasúti vonala mentén sok helyen nincs térerő, s így mobilinternet sem. Wi-fi személyvonatokon pedig szintén nincs, amúgy sem szokott stabil lenni. Pedig milyen jó dolog lenne, ha már ingázás alatt aki szeretne rá tudna csatlakozni a hálózatra és dolgozni tudna. 2023-ban szerintem meg kellene oldani, hogy legyen legalább 4G Hegyeshalom-Győr-Budapest között!
• A vasúti közlekedést esetleg még népszerűbbé lehetne tenni, ha a vonatjegyek a helyi tömegközlekedésre is szolgálnának. Pl. Egy Győr-Bp. jegy megvásárlása napi BKK bérletet jelentene Budapesten. Szerintem ez jó ötlet lenne. Vagy a nemrég bevezetett országbérletet lehetne a győri helyi buszokon is használni.

Összességében nem kellene új dolgot kitalálni, közlekedési szakemberek elmondták véleményüket, meg kell nézni a nemzetközi példákat, trendeket is.

Közút vagy vasút?

Kérdés, hogy min van manapság a hangsúly? Egyértelműen a közúti közlekedésen. Rengeteg autópályát, gyorsforgalmi utat építünk akkor, amikor már minden szakértő szerint az autós közlekedés kora leáldozóban van. (Persze az autós közlekedést jól meg lehet sarcolni mindenféle adóval, díjjal.) Ráadásul amíg klímakatasztrófa fenyeget, addig Magyarországon az átlagos életkora is emelkedik az autóknak, azaz egyre környezetszennyezőbb járgányokon zötyögünk útjainkon. Az új autók, pláne az elektromos autók ára pedig olyan mértékben emelkedik, hogy egyre távolabb kerül tőlük az átlagember. Ami aggodalomra ad okot, hogy a hangzatos ígéreteket, koncepciókat leszámítva nincs sok jele annak, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a vasúti közlekedés.

Amíg a vasúti kiadásokba nem kalkuláljuk bele a karbantartási költségeket, illetve nincsen egyértelmű fejlesztési irány (mozdonyok, utazókocsik, vonalak…stb.) addig nem várhatjuk a csodát, hanem egyértelműen leszakadunk a többi országtól. A lehetőség pedig adott: még mind a mai napig sok településen van állomás, legtöbb helyen még a vonat is jár, igaz, néhol csak döcög negyvennel, de jár. Rajtunk múlik milyen jövőt képzelünk el magunknak és gyermekeinknek. Én nem gondoltam volna, hogy gyermekkorom szerelvényeivel még ma is fogok találkozni egyes helyeken, teljes szívből kívánom, hogy jöjjön el a vasút második aranykora, mert ez a jövőnk.