Buda legjobb kerékpáros útvonalainak bemutatása után a pesti oldal legjobb bringás helyeinek ismertetésével folytatom írásomat. Most sem fenyeget az a veszély, hogy nem fog kiférni a mondanivalóm, azonban aggodalomra semmi ok: Pest is rendelkezik néhány olyan útvonallal, hogy ne kelljen elhagynunk a fővárost és egyúttal a szabadidős sporttevékenységünknek is hódolhassunk.
Buda legjobb kerékpáros útvonalaival foglalkozó írásomat ide kattintva olvashatod el.
1. A Rákos-patak menti kerékpárút
Túránkat a patak dunai torkolatától indítjuk, mondhatni visszafelé haladunk, mint a rák. A patak egyébként a nevét az egykor benne élő folyami rákokról kapta. Ez már jó régen volt, hiszen a patakot a huszadik században betonmederbe terelték és sokáig szennyvíz is folyt bele, a benne élő állatok kipusztultak. Napjainkban már szennyvíz nem folyik bele, de betonárok jellege megmaradt és élőlényeket sem látni benne. Aki nem ismeri a helyi viszonyokat, az biztos kicsit csalódik a patakban, főleg, hogy rengeteg városrész viseli a nevét. Mindenesetre a Rákos-patak menti kerékpárút bejárása nagyon izgatta a fantáziámat, mert a hírek szerint ez lehet Budapest első zöld folyosója, azaz a tervek szerint a patak mentén a főváros közigazgatási határain belül végig lehetne két keréken vagy két lábon menni. Biztos vagyok benne, hogy egy több, mint 20 kilométeres összefüggő útvonal komoly vonzerőt jelentene minden kikapcsolódni vágyó budapesti számára. Cikkem írásának pillanatában egyenlőre a középső szakasz kerékpáros kiépítettsége hiányzik, ezért az útvonal alsó és felső szakaszát kerekeztem be.
1/a. A Dunától a Kerepesi útig
Táv: 8,6 km (a kitérő nélkül), a kitérőm nélküli útvonal megtekinthető itt.
A túránk tehát a torkolattól indul, a vizes vb-re felépített uszodától indulunk. Rögtön áthaladunk egy szintén új kerékpáros hídon - amely szükségessége és bekerülési költsége nagyon megosztotta az embereket építésekor. Rengeteg cikk foglalkozott vele, hogy pontosan miért van rá szükség, miközben mellette 300 méterre van egy másik híd, ahol szintén át tudnak tekerni a bringások. Én ezt most nem teszem, annyit azonban elmondhatok, hogy ottjártamkor többen használták ezt a hidat, mint a régit. A Vizafogó utcán indulunk el "felfelé", az első "mesterséges" akadály a Váci út. Az átkelés nem egyszerű, és ez még elmondható több, a túra során keresztezett forgalmas útról is. Az irány többnyire ki van táblázva, Rákos-patak kerékpárút vagy Kerepesi út irányt célszerű keresni, de majdnem az elején eltévedtem. A Váci út keresztezése után a patak jobb partján folytatódna a kerékpárút, de én a bal partján haladtam tovább. Mindenesetre amíg látom a patakot, gond nem lehet gondoltam - és eme feltevésem igaznak is bizonyult. Az angyalföldi részen aztán megkapjuk azt az élményt, amire mindenki vágyott az útvonallal kapcsolatban: felfestett kerékpárút, futópálya, rendezett zöldövezet a Vasas stadion "árnyékában". Kár, hogy ez az idill nem tart sokáig, kb. a Béke utcáig, majd utána ugyanis kereszteznünk kell a Rákosrendező pályaudvart. Az átkelés a Béke utcán nagyon veszélyes: nincs kijelölt zebra, és az autókon kívül a villamosokra is kell figyelni. Itt nagyon óvatosan kell közlekedni! Én egy kis kunkorral haladtam, a Tatai utcának vissza a vasúti átjárón keresztül, de lehet menni egyenesen is, egy vasúti felüljárón keresztül lehet áttolni a bringát. A Rákosrendező pályaudvar egyébként eléggé posztapokaliptikus látványt nyújt, csodálom, hogy még nem fedezték fel a helyet hollywoodi producerek különböző zombifilmek forgatására. Korábban a Rákosrendezőn áthaladó hiányzó 100 méternyi kerékpárútról is lehetett olvasni a sajtóból, melyet végül a Kétfarkú Kutyapárt fejezett be közadakozásból. Ezek után visszaindultam északnak, hogy átkeljek az M3-as kerékpáros felüljárón, itt tolni kell a biciklit. Az autópályát elhagyva itt már a sokatmondó Rákospatak utcát követtem. Az út ezen része kezdetben kevésbé kiépített, de a Csömöri út után ismét a szebbik arcát mutatja, modern társasházak mentén tekertem el a Paskál Lakóparknál. A Fogarasi út után pedig a klasszikus zuglói panelházak szomszédságában tekertem: a patak mentén sok futóval, pihenni vágyóval lehetett találkozni. A túra a Kerepesi út elérésével ér itt véget, az indexes újságírók egyszer folytatták az utat a patak mentén, de én ezt csak az extrémebb kikapcsolódást keresőknek ajánlom, sajnos kevésbé biciklizhető vidék. A Kerepesi útról szintén kijelölt úton lehet továbbtekerni az Örs vezér tér vagy Cinkota irányába.
1/b. Rákoscsaba utcától a Cinkotai útig
Táv: 3,2 km. Szintemelkedés elhanyagolható.
Útvonal itt megtekinthető és itt letölthető (.GPX).
Túránkat a Rákoscsaba vasútállomástól indítjuk. Aki kicsit messzebb lakik, az érkezhet vonattal is, a Keleti pályaudvartól sűrűn járnak a vonatok. A vasútállomástól a Rákoscsaba utcán elindulva hamarosan elérjük a Rákos-patakot, ahol jobbra fordulva elénk tárul a rendezett gyalogos- és kerékpáros út látványa. A környezet rendezett, tenisz és futballpályák mellett haladunk el, valamint a patak is csendesen, néhol kisebb duzzasztásokkal folydogál betonteknő medrében. A tér egy picit kitágul előttünk, balról hatalmas rét, ahol akár tehenek is legelhetnének. Tehenek persze már régóta nincsenek, a marhák helyett kutyákat futtatnak a helyiek. Távolból pedig a rákoskeresztúri panelházak sziluettje tűnik fel: bizony ezt a csendes településrészt sem kerülhette el a panelépítési hullám annak idején. Kárpótlásul viszont a közelben folyó patak környezete kiváló kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A nyugalom a Cinkotai út elérésével ér véget, ezután már csak földnyom vezet a patak mentén, de én kényes trekking kerékpárommal tovább már nem merészkedtem. Mint fent látható az útvonal mindössze 6,4 km oda-vissza, ezért én javaslom összekötni a biciklizést a következő pontban ismertetett Naplás-tavi túrával. Az útvonal a finomabb burkolatot kedvelő országúti kerékpárokkal is abszolválható.
2. Két keréken a Szilas-patak mentén és a Naplás-tó
Táv: 5,4 km (Naplás-tótól a Szilas-patak KRESZ parkig). Szintemelkedés elhanyagolható.
Útvonal itt megtekinthető és itt letölthető (.GPX).
Túrámat én a Naplás-tó Rákoscsaba felőli oldaláról kezdem, de több helyen be lehet csatlakozni az útvonalra: Örs vezér tér/Veres Péter út irányból vagy a Rákosi út felől is. Én meleg szívvel javaslom, ha esetleg már teljesítettük a néhány sorral feljebb ismertetett Rákos-patak menti túrát, akkor Rákoscsaba vasútállomástól az ellenkező irányba, a sokatmondó Naplás úton induljunk fel. Örömteli hír, hogy végig van kerékpársáv, majd a lakott területet elhagyva kerékpárút. Kellően széles és jó minőségű, országúti kerékpárosoknak is ajánlani tudom. A tóhoz megérkezve rengeteg pad várja a pihenni vágyókat. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, 1978 óta létezik, mert a tó gyakorlatilag a Szilas-patak felduzzasztása. Természetvédelmi terület, horgászni igen, de fürödni és korcsolyázni nem szabad a területén. A tó és környezete kiválóan alkalmas madarak megfigyelésére is, vagy egy egyszerű piknikre is. Régóta nem láttam Budapesten ilyen szépen és igényesen kiépített látványosságot. A tavat elhagyva tovább haladunk a Naplás úton, amelynek végén kezdődik el a Szilas-patak menti kerékpárút. A Szilas-patakról annyit illik tudnunk, hogy szintén a Gödöllői-dombságból ered és Pestet átszelve a Rákos-pataktól északabbra torkollik Káposztásmegyernél a Dunába. Visszatérve az útvonalra el kell mondanunk, hogy az közös használatú a gyalogosokkal, elképzelhető, hogy népszerű időszakokban figyelni kell egymásra, de reggeli ottjártamkor tempósan lehetett rajta tekerni. A patak mentén haladva balra Mátyásföld, jobbra Cinkota házai látszanak, de szerencsére csak tisztes távolságból, nem halljuk az autók zúgását, csak a csendet, mintha nem is Budapesten lennénk. A patak környezete őrzi lápos jellegét, az útvonal a Hermina Bringaparkban végződik, a piciknek egy KRESZ park is található a végén.
3. A pesti Duna-part
Táv: Rákospatak kerékpárút hídtól a Parlamentig 4,5 km (útvonal itt); Szabadság hídtól a Rákóczi hídig 2,3 km (útvonal itt)
Túránkat akár az Árpád-hídról becsatlakozva is kezdhetjük. A pesti Duna-part teljes hosszában nem ajánlott kerékpározásra, azonban a Rákos-patak torkolatától a Parlamentig tartó szakasz megér egy ajánlást. Az új uszoda mellett egy nagyon jól kiépített sétányon tekerhetünk, a Moszkva-sétány névre hallgató szakasz igazi kerékpáros, gyalogos és futó paradicsom. Szabadtéri edzőgépekkel is találkozhatunk közvetlenül a park szomszédságában. A Moszkva-sétány elhagyása után a Carl Lutz rakpart mentén haladó kerékpárúton tekerünk tovább - itt a kerékpárút nem túl széles, de legalább biztonságban érezhetjük magunkat. A Parlamentig tart a jóvilág, ezután már csak a parttól távolabb tudunk tekerni. Én javaslom a tekerést a Deák Ferenc tér irányába folytatni, ahol az Andrássy úton a Városligetig tekerhetünk. Túránk végén a tónál egy jót pihenhetünk. Aki okvetlenül szeretné a dunai túrát folytatni, annak a kiskörúton javaslom az eljutást a Szabadság hídig, ahonnan ismét van kerékpárút a Rákóczi hídig, bár itt erősen osztoznunk kell a gyalogosokkal, főleg a Petőfi hídig, onnantól már biztonságosabban és gyorsabban haladhatunk.
4. EuroVelo6 pesti szakasza
Táv: Rákóczi hídtól a soroksári Molnár-szigetig kb. 9,5 km, szintemelkedés elhanyagolható (útvonal itt megtekinthető és itt letölthető (.gpx))
A Művészetek Palotája előtt, a HÉV állomásról indulunk. A folyóval szembenézve balra fordulunk, majd átgurulunk a Rákóczi híd alatt. Az út rögtön egy építkezés mellett halad el, az atlétikai sportcentrum épül a közelben. Kereszteznünk kell a Csepelre vezető utat, majd egyre lerobbantabb vidékekre kerülünk, van egy nehezen tekerhető macskaköves szakasz, illetve több helyen gyenge az út minősége, úgyhogy semmiképpen se induljunk országúti kerékpárral útnak. Szégyenletesnek tartom, hogy egy nemzetközileg kijelölt hivatalos kerékpárút ilyen nyomvonalon halad, de sajnos erre van még pár példa az országban. Sőt, egy helyen "idegeneknek belépni tilos" tábla fogad minket, azonban ottjártamkor nem volt lezárva az út, a kijelölt EuroVelo6-os útvonal pedig arra vezetett, úgyhogy elindultam abban a reményben, hogy a kijárat sem lesz lezárva. Itt már a soroksári Duna-ág közvetlen szomszédságában kerekeztem, azonban figyelmemet egyelőre a szűk és göcsörtös úton történő megmaradás és a defekt elkerülése kötötte le, nem pedig a folyó csodálata. Pedig a táj gyönyörű volt a hajnali órákban, néhol még a pára lebegett a víz felett. És amit én nagyon szeretek: csend volt, és madárcsicsergést hallgattam. A mostoha útviszonyok miatt tehát a kezdetekben bánkódtam, szerencsére a helyzet a Gubacsi híd után megoldódott, javult az út minősége. Eltekertem a nemrég felújított pesterzsébeti jódos-sós gyógy- és strandfürdő épülete előtt is. Ha majd újra visszaáll az élet a rendes kerékvágásba, akkor akár a termállal egybekötött biciklizés is opció lehet számunkra. Kis forgalmú közúton haladtam tovább, a Vízisport utcában több egyesület (köztük az MTK) vízi telephelye volt látható. A Meddőhányó utca következik, ahol a hajnali órákban a túloldalon álló csepeli panelházakat aranyló fényben lehetett látni, ezek után egy kis erdős részen vezet az aszfaltos út. Kezdünk beérni Soroksárra, kisebb üdülőcsoportok, majd ismét part közeli élmény következik. A Molnár-sziget hídján átkelve pedig megcsodáltam alaposabban a soroksári ágat, mely szülőföldem közelében található Holt-Marcal ághoz hasonlított hangulatában és méreteiben is egy kicsit. A túra és a fent letölthető nyomkövetés végpontjául a révátkelőt határoztam meg, ahol a Molnár-szigetről lehetne Csepel-Királyerdő területére átjutni. Aki nem szeretne ugyanarra visszatekerni, annak egy csepeli átkelés és átjutás jó opció lehet, mert Csepel központjában, a forgalmasabb utak mentén is találhatók kerékpárutak. Egy pici kört egyébként tegyünk a Molnár-szigeten is és a Tündérkert nevű hely pedig kikapcsolódás lehet mindenki számára.
Írásomból kimaradtak olyan célpontok, mint például a Margit-sziget, Városliget vagy a Wekerle telep de úgy gondoltam, hogy hosszabb útvonalak bemutatásával szeretnék foglalkozni.
Kimaradt valami fontos útvonal? Lenne még ötleted, hogy hol lehetne kerékpározni Budapesten? Kommentben írd meg és megpróbálok utánajárni!
