A négy napos ünnep alatt lehetőségünk volt meglátogatni kézdivásárhelyi barátainkat, akikkel több nevezetességét is megnéztük a környéknek. Blogbejegyzésemben most elkerülném utunk kronológiai leírását, az olvasómnak egy-két helyet szeretnék kiemelni ahol jártunk.
Mielőtt elkezdeném az érdekességek bemutatását, tisztáznék egy-két földrajzi elnevezést, fogalmat, amelyet sokan összekevernek manapság. Erdély, Székelyföld, székelyek. A jelenleg emlegetett Erdélyt gyakorlatilag a Trianonban elszakított területekkel azonosítják, ez azonban nem igaz. A magyar határhoz közeli, sík részek nem képezték a történelmi Erdély részét. Ez a terület az ún. Partium, illetve délen a Bánság. (Nagyvárad - Nagyszalonta - Arad - Temesvár nagyvárosaival). A történelmi Erdély területén található Székelyföld, ahol a székely székek találhatók, szám szerint hét (nyolc) szék: Kézdi, Sepsi, Orbai, Udvarhely, Csík, Maros, Bardóc-Miklósvásárszék és Gyergyószék (valamint régebben a különálló Aranyosszék) Lényeg a lényeg, hogy ezek a korábban határvédelmi feladatokat ellátó székek Erdély egy részét képezik (ma három megye területén találhatók: Kovászna, Hargita, Maros), de ezen kívül létezik más terület is, mint például a Barcaság (Brassó környéke), Mezőség vagy a Szászföld (Királyföld, Fogaras környéke) is.
A fogalmak helyretétele után kiemelnék pár helyet, amerre jártunk, kezdjük a Nyerges-tetővel. Egy emlékmű és számos kopjafa jelzi a 48/49-es szabadságharc utolsó csatáinak egyikét. Körülbelül 200 székely lelte itt halálát egy kászoni ember árulása következtében. A hősök emlékére számos magyar város helyezett el itt kopjafát.
Átmentünk Csíkcsicsón is, ahonnan Ábel, Tamási Áron hőse is származik, bevallom, az Ábel a rengetegben c. könyvet nem olvastam, ez egy hiányosság, tudom, felvettem az elolvasandó könyvek listámra.
A sóbánya Parajdon. A jegy megváltása után egy busz visz le a bánya mélyébe, legalábbis abba a részbe, amit a látogatók látogathatnak. Utánaolvasva megtudhatjuk, hogy 120 méter mélyen vagyunk a föld alatt. Sokan terápiás célból is eltöltenek néhány órát itt. Játszótér, kávézó, szuvenír árusuk, kötélpálya sőt egy kápolna is megtalálható a bánya mélyén. Parajd szomszédjában található Korond is, ajánlatos mindazoknak akik szeretnek "shoppingolni", ugyanis az egész település egy vásár.
Bucsin-tető komoly turisztikai célpontnak számít. A közigazgatásilag Gyergyóalfaluhoz tartozó Bucsinnak (1287 méter magasan vagyunk) kevés állandó lakója van, sok az üdülő lakos. Itt található a Kis-Küküllő forrása is, valamint egy sípálya is. Érdemes itt is éjszakázni - ha már erre járunk. A friss levegő, a csend, valamint a tiszta égen keresztül látszó csillagok nagy kincsei a helynek. A Bujdosó Panziótól terepjárós túrákon is indulnak.
A végére pedig egy kis gasztronómiai ajánló: a borzonti Basa Fogadó székely ételei. Mi levest próbáltunk, én személy szerint egy húsgombóccsorba savanyúlevest ettem. És még mielőtt elfelejtem: próbálja ki a kedves olvasó az alábbi "csodaitalt", Bütybürütty néven szerepel az itallapon, alkoholmentes és alkoholos változatban is kérhető:
Köszönöm a figyelmet!