Kedves Olvasóm! Régóta nem osztottam meg utazási élményeimet blogomon, azonban most egy több napos Tisza-menti kerékpáros túrabeszámolóval kárpótolok mindenkit. Úgy gondolom, hogy a nógrádi utazáshoz hasonlóan itt is sok, szintén kevésbé ismert látnivalóval találkozhatunk. Kerékpáros túraleírás következik.

Első nap: Tiszabecs és Vásárosnamény között. (67 km)

Útvonal: Tiszabecs – Milota – Tiszacsécse (ref. templom és harangláb, Móricz Zs. emlékház) – Tiszakóród – Túristvándi (vízimalom) – Szatmárcseke (Kölcsey F. szülőfalu és sírhely, csónakfejfás temető)  – Nagyar – Kisar - Tivadar – Tarpa (Esze Tamás, Bajcsy-Zsilinszky E, szárazmalom) – Hetefejércse – Csaroda (ref. templom és harangláb) – Tákos (ref. templom és harangláb)- Gergelyiugornya (Vásárosnamény üdülőterülete, szállás)

Győri származásunk révén hosszú út eljutni Tiszabecsig, ennél a falunál válik országhatárrá Magyarország leghosszabb szakaszú folyója, a Tisza. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település a szatmári részhez tartozik. Az utazás során a turisztikai táblákon is megkülönböztették, valamint a helyi lakosok is fontosnak tartották, hogy éppen melyik földrajzi tájon vagyunk. A trianoni békediktátum során Szatmár megye nagy részét Romániához csatolták, a központtal, Szatmárnémetivel egyetemben. Bereg megye túlnyomó része pedig a mai Ukrajna területére (Beregszász székhellyel együtt) került, csupán néhány település maradt a mai Magyarországon. Az említett két tájegység történelmi emlékekben nagyon gazdag. A szabolcsi részt sem mondanám érdektelennek, azonban számomra szegényebb vidéknek tűnt.

Első megállónk Tiszacsécsén volt, ahol református templom és harangláb, valamint Móricz Zsigmond emlékház található, majd Túristvándiban vízimalmot (belépődíj jelképes 200 Ft) látogattunk. Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc szülőfaluja és sírja van. A szatmárcsekei temető különösen érdekes, a költő monumentálisabb síremlékét leszámítva a sírok érdekes, hajó alakú fejfákat kaptak, a formát az újabb temetéseknél is megtartották. A Felsó-Tisza vidékén rengeteg falu követte egymást, úgyhogy a változatosságra nem lehet panasz.

A beregi rész következett, Tarpán a kuruc múlt fogad minket, Rákóczi Ferenc és Esze Tamás emlékét őrzi a település. Innen származik Bajcsy-Zsilinszky Endre is, akiről szintén van egy szobor a centrumban. Csarodán Árpád-kori gyökerekkel rendelkező református templom fogadott minket csodálatos környezetben: igazi nyugalom és kikapcsolódás várja az idelátogatókat.

Nem itt szálltunk meg, de megörökítettem a Julianna Vendégház épületét (közvetlenül a templom mellett). Remélem, egyszer ide újra eljutok még, csendre, kikapcsolódásra, környékbeli túrákra kiválóan alkalmas hely.

Szólnék néhány szót a régebbi református templomokról is. Két érdekességet lehet említeni velük kapcsolatban: az egyik a később melléjük épített harangláb, melyet a Tiszán leúsztatott faanyagból építettek, valamint a templomépületek katolikus időkből maradt régi freskói, melyet a reformáció hőskorában először lemeszeltek, majd a konzerváló hatás miatt a viharos időket túlélt alkotásokat napjainkban részben helyreállítottak. Tákoson is van egy ilyen régi református templom, haranglábbal. A látnivalókat kérésre kinyitják a helyiek (telefonszám, lakcím információ elérhető a templomok előtti táblákon), nekünk a csarodai alaposabb megnézésére volt időnk. A belépődíj többségében becsületkassza vagy adomány alapján működik. Tákoson vessünk egy pillantást a település egységes utcaképére is! A 2000-es évek eleji nagy árvíz a falu többnyire vályogból épült házait elmosta, s segítséggel egységesen újakat építettek helyettük, a tradíciókat követik az új épületek is.

Ha gyümölcsszezonban megyünk, élvezzük a környék kincseit: szilva, alma, körte, meggy, és diófák terméseiből válogathatunk. Útközben nyugodtan meg lehet kóstolni őket, hiszen temérdek gyümölcsös mellett haladunk el. Az éjszakát Gergelyiugornyán töltöttük, mely Vásárosnamény része. Üdülőtelep, csúszdaparkkal és a Tiszával. Érdemes bemenni a vásárosnaményi Tomcsányi-kastélyba is, ahol egy helytörténeti kiállítás is megtekinthető. A számos látnivaló ellenére nem találkoztunk sok kerékpárossal, pedig az utak sem forgalmasak, a Tisza-tóig kimondottan kerékpáros túrázóból mindössze három fő jött velünk szembe. A gergelyugornyai kemping éttermében ettem egy finom harcsa halászlevet. Az éjjel hamar elaludtunk, egy Gyirmót-Kisvárda NB2-es rangadó ment a naményi tévében, a fáradtság mellett lehet ennek a mérkőzésnek is köszönhető.

Második nap: Vásárosnamény és Dombrád között (107 km)

Útvonal: Vásárosnamény (belváros, Tomcsányi-kastély)– Tiszaszalka – Tiszavid – Tiszaadony – Tiszakerecseny – Mátyus – Lónya (ref. templom és harangláb) – Tiszamogyorós – Mándok (Forgách-kastély) – Eperjeske – Tiszaszentmárton – Zsurk (ref. templom és harangláb)– Záhony – Györöcske – Tiszabezdéd – Kisvárda (belváros, vár) – Kékcse – Tiszakanyár – Dombrád (szállás)

A második napon folytattuk az utunkat a Tisza mentén, sőt először kompoztunk a folyón (Lónya után). A folyón több helyen át lehet kelni (Aranyosapátinál a komp egy traktort is átvitt), menetrend igazából nincs, ha összegyűl néhány utas akkor elindulunk, illetve át is jön értünk a túloldalra, ha éppen nincs utasa a másikon. Lónyán az egyik legszebb református templom található a helyi lelkész elmondása szerint. Ezt a templomot kinyittattuk, mert mindenképpen szerettük volna megnézni. Az idegenvezetésen megtudtuk, hogy a különálló fa haranglábat mindössze egy 27 éves mesterember készítette. A toronyba felmászva kilátóban érezheti magát az ember. A templomban a középkori freskók bemutatása mellett a lelkész elmondta, hogy Lónyának mind a mai napig aktív református gyülekezete van.

A kompátkelés után Mándok nagyobb település, ahol a Forgách-kastély sajnos csak a kerítés mellől tekinthető meg, szállodaként üzemel és beljebb nem engedtek minket. Utána elértük túránk legészakibb pontját, ahol újra kanyart vesz a Tisza, Zsurk községét. Az itteni református templom is szép volt, de a „templomtúltengésünk” és az idő hiánya miatt csak kívülről néztük meg.

Lehet a „Reformáció 500” éve okán mindegyik nagyon jó állapotban, szépen karbantartva volt. Az iramon egy kicsit gyorsítottunk, Záhonyon át Kisvárdáig mentünk, ahol stadionépítés fogadott minket. Az egykori vár mellett pedig az NB2-es csapat a régebbi focipályája állt. A napot Dombrád városában fejeztük be, a szállásunkon étkezési lehetőség is volt, a halételeknél maradva egy finom harcsapaprikást ettem.

Harmadik nap: Dombrád és Tiszaújváros között (113 km)

Útvonal: Dombrád –Újdombrád – Tisztelek – Nagyhalász- Ibrány – Gávavencsellő – Balsa – Szabolcs (földvár, református templom) – Tímár – Rakamaz – Tokaj (belváros) – Tiszaladány – Tiszatardos (kompátkelés) – Tiszalök (vízerőmű, arborétum) – Tiszadada – Tiszadob (Andrássy-kastély) – Tiszaújváros (szállás)

A harmadik napon folytattuk utunkat dél felé. Dombrád elhagyásával az úttal párhuzamosan egy keskeny nyomtávú vasútra lettünk figyelmesek. Szerelvénnyel nem találkoztunk, ugyanis a nyírvidéki kisvasút, mely Nyíregyháza és Dombrád között közlekedett, 2009 decembere óta nem jár. Nagyobb felújításra lenne szükség, hogy újra üzemelhessen, jelenleg a közúti forgalommal, a buszokkal a hosszú menetidő miatt nem versenyképes. Két mozdonyát megkapta a felcsúti, azaz a Vál-völgyi kisvasút. Egy kiállított mozdony és tájékoztató tábla állít emléket a vasútnak útközben. A táj kevésbé volt érdekes errefelé, egészen Szabolcs községig. Főutcáján is átrobogtunk volna, ha előre nem készülünk fel a környék látnivalóiból. Sajnálatos módon semmilyen tábla nem jelzi ugyanis, hogy merre kell a leghíresebb nevezetességéhez, a földvárhoz lefordulni. Egy nagy kiterjedésű, összefüggő földsáncról van szó, amit kívánatos lenne – legalább részben – helyreállítani, hogy bemutatható legyen a kővárak előtti magyar történelmi várak időszaka is. Szabolcs vezér szobrával találkozhatunk a vár előtt.

Érdemes a vár után még egy kicsit tovább mennünk, hiszen református templom és közösségi központ is található itt, udvarán jurtákat láttunk. Egy nagy szabadtéri színpad és egy takaros panzió is van itt. Szabolcsban érdemes egy szusszanásnyit elidőzni, majd kipihenten folytatni az irányt Rakamaz felé. Itt folyik bele a Bodrog a Tiszába.

Itt hídon át lehet kelni a híres Tokajba. A csinos városka sok-sok pincét tartogat a megfáradt látogató számára, mi a Böne Vendégház alatt található teraszos helyen ittunk egy-két pohár Furmintot. Tokaj után töltésen haladtunk, amely már az ún. Eurovelo 11-es útvonal része. Innentől érdemes figyelni a táblákat is és követni az útvonalat. Tiszatardosnál komppal keltünk át a folyón. Tiszalökön megnéztük az erőművet, valamint egy helyi horgász invitált minket az arborétumba, melynek megtekintését idő hiányában kihagytuk. Tiszadobon érdemes felkeresni Andrássy Gyula gróf kastélyát, melyet pihenési célokra építettek a tizenkilencedik század második felében. A „Disney” mesék kastélyaira hasonlító épület felújított állapotban várja a látogatókat, idegenvezetéssel lehet megnézni a belső tereket, a vezetések időpontjáról célszerű előtte tájékozódni. A kastély kertjét is nézzük meg, szépen vágott, rendezett sövények árulkodnak arról, hogy mekkora pompa lehetett a birtokon hajdanán. A kastély előterében álló – egykor uradalmi – épületek sajnos elhanyagoltabbak.

A napunk Tiszaújvárosnál ért véget, jó lett volna továbbmenni, ugyanis a hajdani Leninváros szocialista stílusú városépítése nem sok csodálnivalót teremtett a látogató számára. Említésre talán a „centrumban” található dísztó méltó. Turisztikailag viszont pezseg a város, fürdőjét nagyon sok lengyel keresi fel, célszerű jó előre szállást foglalni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket az este folyamán.

Negyedik nap: Tiszaújváros és Abádszalók között (104km)

Útvonal: Tiszaújváros – Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi – Ároktő – Tiszadorogma – Tiszabábolna – Tiszavalk – Négyes – Borsodivánka – Poroszló (strand, halászlé) – Tiszafüred (kerékpáros kilátó, strand) – Abádszalók (szállás, strand)

A hét folyamán napról napra jobb lett az időjárás, így annak reményében folytattuk a Tisza-tó felé az utunkat, hogy a nap végén már egy jót csobbanhatunk. Dél felé haladva a látnivalók megritkultak, inkább a Tisza töltésén vitt utunk. Érdemes ezen a szakaszon vízzel és némi élelemmel készülni, hogy bírjuk a megpróbáltatásokat. A gáton ugyanis még erősebbnek érződik a nap, én személy szerint jól megbarnultam a túra végére. Tiszabábolnán egy információs táblán megtudtam, hogy Bábolnából három van az országban (Hajdú-Biharban, valamint Komárom-Esztergom megyében van még) és mindegyik község a Bábolna nemzetség birtoka volt. Jó ütemben haladtunk a töltésen egészen a Tisza-tó első komoly településéig, Poroszlóig. Itt ettünk a strand melletti étteremben egy halászlevet, majd megmártóztunk a tóban.

A hűsítő víz után újult erővel vetettük neki magunkat a forgalmas 33-as hortobágyi főútnak, ugyanis Tiszafüredig más kerékpáros alternatív útvonal nem létezett ottlétünkkor. Tiszafüred elején egy „Tisza-tavi kerékpáros centrum” elnevezésű objektum várt minket. Ez egy kerékpáros kilátó, melyet esetleg a 444.hu „Égettük a pénzt Tiszafüreden” c. humoros hangvételű videóriportjából ismerhet a nagyérdemű közönség. A kilátó jellegzetessége, hogy fel lehet kerékpározni rá, van a tetején egy kávézó, terasz, székek, nyugágyak és a földszintjén kerékpárkölcsönzésre van lehetőség. Azonban – ahogy a videóriportban is felvetik – nem biztos, hogy egy olyan kilátóra kellett volna költeni azt az 1,2 milliárd forintot, amelyről nagyon sok mindent nem lehet látni, illetve a megközelítése a 33-as zsúfolt főúton kerékpárral veszélyes. Természetesen jó, ha megépült, de lehet ezt a hatalmas összeget a kerékpáros úthálózat infrastruktúrájára kellett volna költeni. Bejegyzésem írásakor olvastam a hírt, hogy elvileg a közeljövőben megkezdődik a főút kerékpárosok által is biztonságosan átjárhatóvá tétele. Így legyen!

Tiszafüreden még kitekertünk a strandra, ez a hely tűnt talán a legnagyobbnak a tó partján, aztán folytattuk utunkat a nap végállomása, Abádszalók irányába. Az út jó minőségű a tó partján, a Tisza a jobb oldalunkon van. Abádszalókon elfoglaltuk szállásunkat, majd fürödtünk még egyet a strandon. Tiszta időnk volt, megvártuk a naplementét is a parton.

Ötödik nap: Abádszalók és Szolnok között (77 km)

Útvonal: Abádszalók – Kisköre (vízerőmű) – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörű – Szolnok

Elérkezett az utolsó nap. Reggel felhős volt az ég, de délre már felmelegedett az idő, sőt kifejezetten meleg volt. Kiskörén megtekintettük a tavat felduzzasztó erőművet, melyen átkeltünk.

Amíg lehetett, addig a gáton közlekedtünk. A táj kicsit monoton, azonban néha érdekes látnivalók vannak, itt például egy mintagazdaságot örökítettem meg.

Vigyázzunk, az gáton felújítások vannak, ezért célszerű Nagykörűnél letérni. Itt egy fröccsel felfrissítettük magunkat, majd végül közúton érkeztünk meg a szolnoki vasútállomásra, ahol a túránk hivatalosan véget ért.

Összesen kb. 470 km-t tettünk meg utunk során, öt nap alatt. Vázlatosan újra felsorolom a látnivalókat:

• történelmi református templomok és haranglábak, itt szerepeljen a 6 legérdekesebb: Tiszacsécse, Csaroda, Tákos, Lónya, Zsurk, Szabolcs
• híres történelmi személyek, írók és költők emlékhelyei 3 helyen: Móricz – Tiszacsécse, Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky – Tarpa; Kölcsey – Szatmárcseke
• vízi és szárazmalmok 2 helyen: Túristvándi és Tarpa
• kastélyok 3 helyen: Vásárosnamény, Mándok, Tiszadob
• várak 2 helyen: Szabolcs és Kisvárda
• nevezetes borvidék - Tokaj
• vízerőművek 2 helyen: Tiszalök és Kisköre
• strandolási lehetőségek számos helyen a Tiszán, valamint a tónál Poroszlón, Tiszafüreden és Abádszalókon
• egyedülálló kerékpáros kilátó - Tiszafüred

Kedves Olvasóm! Gondoltad volna, hogy ennyi mindent rejteget a Tisza felső vidéke a látogatók számára? Bízom benne, hogy írásom felkeltette érdeklődésedet hazánk kevésbé ismert, gyönyörű tájai iránt.